70 éves a Pannon Egyetem – ünnepi ülés Veszprémben
2019 november 28-án a Pannon Egyetem szenátusa ünnepi ülést tartott az egyetem alapításának 70. évfordulója alkalmából. Az ünnepi eseményről szóló beszámolót elolvashatjátok az alábbi linken:
http://www.veszpremkukac.hu/pannon-egyetem-a-legfrissebb-oktatoi-kivalosagi-rangsorban-a-harmadik/
Az ünnepi rendezvény része volt öregdiákok beszámolója az egyetemmel kapcsolatos élményeikről, pályafutásukról. Ennek keretében az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek egy előadás megtartására, amelyet évfolyamunk nevében természetesen örömmel elfogadtam. Emőkével együtt vettünk részt a rendezvényen, ahol volt szerencsénk találkozni és beszélgetni néhány régi oktatónkkal is, akik nagy szeretettel emlékeztek meg az évfolyamról és üdvözletüket küldik mindnyájunknak: Tóth József, Varga István, Zsíros László, Barta László, Dallos András, Ferencz Béla.
Az alábbiakban olvashatjátok előadásomat és néhány képet is mellékelek hozzá, amelyek sok más mellet bemutatásra kerültek.
Hanyas vagy ?
Hanyas vagy ? Nyolcvanhármas ?
Mi félszavakból megértjük egymást.
Azt mondod labor,
Azt mondom diger.
Minket gólya korunk óta tanítanak,
Mert nagyon tanulékonyak voltunk.
Minden érdekelt bennünket, csak az nem,
Amit éppen tanítottak nekünk.
Úristen! Mi mindent tanultunk meg !
Mégsem tudunk semmit.
Úristen ! Mi mindent nem tanultunk meg !
Mégis tudunk valamit.
Azt mondod Perry,
Azt mondom Chemical Abstract.
Kopaszokból lettünk gólyák és gólyákból kollégák.
Mi teljesen egy nevezőn vagyunk,
De a számlálóban eltérünk egy kicsit.
Azt mondos zh,
Azt mondom uv.
Azt mondod elővizsga,
Azt mondom utóvizsga.
Mi minden reggel arra ébredünk, hogy ma megbukunk.
Megbuktunk szervezlenből, szervesből, matekból, güzüből,
Mi minden zh-n meglepődtünk,
Mi már nem lepődünk meg soha semmin.
Mi számítók vagyunk,
De ránk lehet számítani.
Mi mindent ki tudunk számítani,
Tudjuk mennyi a Chilton-Colburn féle J faktor,
És a C13 atommag mágneses momentuma.
Mi kívülről fújjuk a periódusos rendszert, a lantanidákat is.
Meg tudjuk tervezni Veszprém város villamos hálózatát,
És gyakorlatból tudjuk, hogyan működik a Whortington szivattyú.
Hanyas vagy ? Nyolcvanhármas ?
Mi félszavakból megértjük egymást.
Azt mondod előadás,
Azt mondom katalógus.
Azt mondod TO, Azt mondom különeljárási díj.
Mi mindig bejöttünk az előadásra,
Ha katalógust tartottak.
Mi mindig kijöttünk az ösztöndíjunkból,
Csak nem mindig kaptunk ösztöndíjat.
Nekünk ötödévre kihull a hajunk,
Mellőlünk sokan kihullottak.
Akik kibuktak, újra beiratkoztak, s újra kibuktak.
Elsőben a T1-ben szorongtunk,
Ötödikben a T6-ban is csak lézengtünk.
Nekünk fokozatosan tanítottak meg mindent,
Mi két fokozatúak vagyunk.
Közülünk volt aki betört,
Másoknak betörték a fejét,
Minket már majdnem betörtek.
Hanyas vagy ? Nyolcvanhármas?
Mi félszavakból megértjük egymást.
Azt mondod hóvirág,
Azt mondom Kismocskos,
Azt mondod Mikulás műsor,
Azt mondom Rongyos Theátrum.
Együtt ittuk a KOL-Klubban a BALLAtonit,
Együtt csináltuk a Csőr Bárt.
Mi együtt nevettünk és együtt sírtuk.
Mi megvédjük a diplománkat akkor is,
Ha nem támadja meg senki.
Minket tárt karokkal várt az Egyetem,
Bár mi nem egészen ezt vártuk.
De ha lehetne – újra kezdenénk.
Tisztelt Hallgatóság, Kedves Barátaim !
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az 1983-ban végzett Nehézvegyész Szak nevében felszólalhatok a Pannon Egyetem 70. évi jubileumi ünnepségén.
Az előbb elhangzott részlet az 1983-as Kémcsőkeféből való, amelyet az abban az évben végzett évfolyamunk készített, szerkesztett és adott ki.
Amint azt talán a háttérben futó fényképekből is érezni lehetett, egy nagyon sokszínű, tehetséges társaság kezdte meg tanulmányait a Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1978-ban.
Az egyetemen, a kollégiumban eltöltött 5 év alatt máig tartó barátságok születtek, házasságok köttettek, amelyek még 35 év után is fennállnak, – máig tart az a szilárd kötelék, ami az egyetemhez, Veszprémhez, oktatóinkhoz, barátainkhoz fűz Bennünket.
Nem csak a szakma, sőt kijelenthetem, hogy nem elsősorban a szakma tart össze máig is Bennünket, hanem az a közösségi szellem, az a különleges érzés, amit egy Veszprémben végzett vegyészmérnöknek lenni jelent.
Sokfelé sodort Bennünket az élet, van közöttünk Olaszországban élő gitárművész, Kanadában élő professzor, jamaikai üzletember, nyomda igazgató, banki informatikai vezető, tanár, kollégium igazgató, könyvkereskedő, bányász, kohász, – de még az ország legjobb népitáncosa is.
Összekötnek Bennünket az elmúlt több mint 40 év közös emlékei, az Alma Máter tisztelete, szeretete. Évfolyamunk évente többször találkozik és folyamatosan tarjuk a kapcsolatot az Egyetemmel, volt oktatóinkkal is.
Számos nagyszerű tanár egyéniséggel találkoztunk az egyetemi évek alatt, idő hiányában most csak két kiemelkedő személyiséget említenék meg oktatóink közül, akik már sajnos nincsenek közöttünk.
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy nem csak tanárainkként, hanem barátainkként is emlékezhetünk rájuk.
Az első Dr. Sebestyén Attila, aki évfolyam felelős tanárunk volt és legjobb barátként váltunk el tőle a diploma osztó ünnepség után. Emlékét ma is őrizzük, évfolyam találkozóink során mindig elhelyezzük a megemlékezés virágjait sírjánál, a Vámosi úti temetőben.
Másik oktatónk, barátunk, Dr. Marton Gyula, akivel nemcsak a művelettan, hanem két VEN és számtalan közös program is összeköt Bennünket. Gyula bácsi emlékére az évfolyam megalapította a Dr. Marton Gyula MÉRTÉK díjat, ösztöndíjat, amelyet minden évben a Mérnöki Kar évnyitóján ad át a kuratórium egy arra érdemes első éves hallgatónak.
Évfolyamunk ugyancsak tevékeny szerepet vállalt a MOL Ásványolaj és Széntechnológiai Intézeti Tanszék kialakításában, a MOL Nyrt és az Egyetem közötti kapcsolatok ápolásában. Mindig örömmel veszünk részt, ha időnk engedi, a hagyományápoló Vegyészmérnöki Szakesteken is.
Jubileumi évfolyam találkozóink során rendszeresen megismerkedünk az Alma Máter új fejlesztéseivel, beruházásaival és az egyetemi oktatókkal közös előadásokban vagy akár szórakoztató műsorokban mutatjuk be egymásnak eredményeinket, életünk eseményeit.
Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Barátaim!
Életünk felejthetetlen és meghatározó periódusa volt a Veszprémi Vegyipari Egyetemen eltöltött 3 vagy 5 ( esetenként 6) év, ami sikeresen készített fel Bennünket a nagybetűs életre.
Őszinte köszönettel és hálával tartozunk ezért és kívánunk a Pannon Egyetemnek további sikeres éveket! Töretlenül fejlődjön tovább a magyar műszaki (és ma már nem csak a műszaki) értelmiség nevelésének, pallérozásának érdekében!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!